RAIFFEISEN BANK SZÉKHÁZ

Budapest

Raiffiesen Bank ZRt. MAGYARORSZÁGI BANKFIÓK HÁLÓZAT ARCULATTERVEZÉSE
– Bankfiókok arculatának folyamatos aktualizálása – építészet – belsőépítészet
– Raiffeisen Bank irodaépületek tervezése:
– Akadémia Bank Center belsőépítészeti tervezése 1.1000 m2
– Késmárk utcai Bank Technikai központ, HQ1, HQ2, HQ3
– Irodaházak cca.3600 m2
ORSZÁGOS BANKFIÓK FIÓKHÁLÓZAT tervezése 120 fiók cca. 26000 m2

A Raiffeisen Bank Székháza két épületből álló épületegyüttes.

Széchenyi rakpart 3. Sz. épületet Procopp János tervei alapján Hild Károly építette 1861-62 között. Az épület elkészültétől a második világháborút követő államosításig a DDSG (Donau-Dampf-Schiff-Gesellschaft) tulajdonában állt. Az államosítást követően az épületet az ÁVIRT, majd az Erőmű Beruházó Vállalat (ERBE), később pedig az ERÓTERV kapta meg.

Az Akadémia utca 6. sz. alatti épületet Sebastiani Vilmos megbízása alapján Wechelmann Ignác építette 1862-63 között. Az épület századfordulón történt többszöri tulajdonosváltást követően 1914-ben a DDSG tulajdonába került.Az államosítást követően az épület életútja azonos a Széchenyi rakpart 3.sz.alatti házéval, azzal a különbséggel, hogy a háborús sérülések miatt komoly átalakításokat végeztek rajta, és eredeti formáját teljesen elveszítette. Így ez az épület az építés megkezdésekor lebontásra került , és helyére négy szintes mélygarázs, valamint nyolc szintes banki épület épült.

A Raiffeisen Bank Akadémia utcai székháza 2000-ben került átadásra. A kialakításnál elsődleges cél volt, hogy a Bank felső vezetése számára egy reprezentatív épület illetve belső valósuljon meg, mely tükrözi a pénzintézet által, önmagáról kialakított szellemiséget.

Munkánk így a Bank általános irodaterületeinek belsőépítészeti arculattervezése mellett, az egyedi, vezetői irodák, tárgyalók, közösségi helyiségek, valamint egy különleges központi bankfiók létrehozása is volt. A belsőépítészeti koncepció egyik meghatározó eleme a kortárs magyar képzőművészet jelenléte, a bank életében, természetesen nem csak dekorációs céllal, hanem mint a kortárs magyar művészek támogatása, bemutatkozási lehetőség biztosítása. Ezt jól példázza a bank megnyitása óta eredményesen működő Raiffeisen Galéria a központi fogadótérben.

Ennek keretében az épület kivitelezése közben 1999 és 2000 között, Szekér Ferenc tervező és Jerger Krisztina, Hajdú István művészettörténészek közreműködésével jött létre a Raiffeisen Bank kortárs alapgyűjteménye.

Gyűjteményben szereplő művészek:

Bak Imre, Bernát András, Birkás Ákos, Bukta Imre, Chilf Mária, Cseh Szilvia, Fábián Noémi, Gáyor Tibor, Haraszty István, Havas Bálint, Hencze Tamás, Károlyi Zsigmond, Klimó Károly, Koncz András, Kőnig Frigyes, Köves Éva, Lengyel András, Mauer Dóra, Mulasics László, Nádler István, Nemere Réka, Radák Eszter, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert, Szegedy-Maszák Zoltán, Szirtes János, Szöllősi Tibor, Szörsey Gábor, Szűcs Attila, Tolvaly Ernő, Wolsky András, Pápai Lívia, Hegyi Ibolya.

A gyűjtemény 33 művész 92 alkotásából álló anyaga Magyar képzőművészet az ezredfordulón – Raiffeisen Gyűjtemény – címmel album formában is megjelent , amit a bank eljuttatott az ország középiskoláiba.

Építészet: Finta és Társ. Építész Iroda, Guczogi György